Meddig tart a Flash-hegemónia?

Talán kicsit korai a kérdésfelvetés, hiszen a jelenleg futó online kampányoknak hozzávetőleg a fele Flash-technológiát használ. A másik felük jellemzően statikus vagy animált képet jelenít meg, a HTML5-megoldásokról pedig egyelőre inkább csak beszélünk, mint alkalmazzuk őket. Flash-technológiát ráadásul hirdetéseken kívül online játékokhoz és videós anyagok megtekintéséhez is széles körben használnak.

A kérdés mégis adekvát lehet. Hiszen ahogyan korábban az Safarit fejlesztő Apple, a Google is bejelentette, hogy a szeptember 1-re időzített új Chrome-verzió alapbeállítása szerint NEM indítja majd el azokat a Flash-tartalmakat, amelyeket a saját algoritmusa zavarónak értékel.

Szutor Ferenc, az Adverticum Zrt. vezérigazgató-helyettese, az IAB Hungary elnökségi tagja járta körbe a témát.

A Google bejelentése nyilvánvalóan nagyobb figyelmet kapott mint az Apple-é, hiszen jelenleg a Chrome az egyik vezető böngészőtípus, hazánkban például az internetezők 34%-a használja. Az okok között említik a – kétségtelenül fontos – felhasználói élményt, illetve a hordozható számítógépek processzor- és akkumulátorterhelését. Ez utóbbi érv eléggé billeg, már csak azért is, mert a komplex HTML5-ös formátumok sem éppen töltik az akkumulátort, sőt…

Hogy valójában egy ilyen, az online iparág jelentős részét befolyásoló döntést milyen ki nem mondott üzleti célok vezérelhetnek, arra csak tippelni tudnék.

flash update

Még nem is tértünk napirendre a Google bejelentése után, máris beütött az újabb ménkű. A Mozilla július 13-án, biztonsági okokra hivatkozva úgy döntött, hogy minden 18.0.0.203-as verziószámú és annál korábbi Flash add-ont letilt a Firefox böngészőben. Egészen pontosan csak külön kattintásra, a felhasználó saját felelősségére indítja el a Flash-állományokat ezekkel a plugin-ekkel. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Adobe egy napon belül kiadta a frissítést, így akinél ez megtörténik, az újra láthatja a Flash-hirdetéseket és egyéb Flash-tartalmakat.

A fenti események együttesen elég okot adnak arra, hogy az amúgy is kongó vészharangok turbófokozatra kapcsoljanak. Oké, tételezzük fel, hogy a Flash kezét el kell engedni előbb vagy utóbb. De mit lehet tenni?

Az első és kézenfekvő megoldás az lenne, hogy a hirdetéskiszolgálásban résztvevő rendszerek megmondják, hogy melyik böngésző fogja a Flash-hirdetést elindítani és melyik nem. A probléma az, hogy a böngészők ezt nem árulják el magukról.

A Chrome büszkén hirdeti, hogy csak azoknak a Flash-állományoknak az automatikus lejátszását akadályozzák, amelyekről úgy ítélik, hogy nem képezik az oldal szerves részét. Ez azonban olyan fura eredményekhez vezet, hogy a cikkoldal közepén elhelyezett méretes hirdetést gond nélkül elfogadja a böngésző, míg az oldal szélén elhelyezett Flash-tartalmakat nem, függetlenül attól, hogy hirdetésről van-e szó vagy más egyébről. A kiszolgálórendszerek így nem tudhatják előre, hogy egy adott hirdetést a böngésző meg fog-e jeleníteni vagy sem. Persze a Chrome jelenlegi verziója csak béta, és a publikus böngésző működése nem lesz feltétlenül ugyanilyen, de azért egy hónappal a tervezett verzióváltás előtt aligha számíthatunk már nagy változásokra.

Akkor hogyan tovább?

Vannak olyan megoldások, amelyek Flash (.swf) tartalmakat HTML5-formátummá konvertálnak. Ezek közül a leginkább elterjedt a Google Swiffy terméke. Persze a konverter sohasem nyújt olyan megoldást, mintha a kreatívot eleve az adott formátumban készítették volna el. A statikus képek erejét sem szabad lebecsülnünk. Jelenleg is sok kampány fut ilyen megoldással, és eredményeik sokszor vetekednek az animált Flash-kreatívokkal.

A hirdetéskiszolgáló rendszerek általában lehetőséget adnak böngészőverzióra történő célzásra vagy kizárásra. Ennek alkalmazása is segítséget nyújthat, hiszen így eleve a statikus kép verzióval találkoznak azok a felhasználók, akiknek böngészőprogramja potenciálisan nem indítja el a Flash-tartalmat.

Úgy tűnik, hogy Steve Jobs terve végül beteljesedik, és valóban át kell állnia az online hirdetési piacnak a képes, vagy HTML5-ös megoldásokra. Persze az kérdés, hogy ez milyen gyorsan megy végbe. Az viszont látszik, hogy nem ülhetünk ölbe tett kézzel, mert ha a vezető böngészőgyártók (Mozilla, Microsoft) úgy gondolják, hogy követik a Apple és a Google példáját, és nem indítják el automatikusan a Flash-tartalmakat, akkor hirtelen 80% fölé kerül azoknak a felhasználóknak az aránya, akiknek a Flash csak külön kattintásra indul el. Persze ez fikció, de az előzmények ismeretében egész könnyen feltételezhető.

Ha tovább olvasnál a témáról:

https://www.klick.com/health/news/blog/sem-media/press-pause-google-chrome-and-flash-ads/

http://www.streamingmedia.com/Articles/Editorial/Featured-Articles/Is-Flash-Undead-What-Will-it-Take-to-Finally-Kill-the-Beast-105201.aspx

http://adage.com/article/digitalnext/flash-obsolete-time-agencies-adapt/298946/

http://www.sizmek.com/resources/post/the-real-impact-of-flash-bashing

http://www.hwsw.hu/hirek/54274/google-adobe-flash-biztonsag-tulcsordulas.html

One thought on “Meddig tart a Flash-hegemónia?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s