A közeljövő marketing szakemberei és a digitális tartalompiac

Adblockolnak? Instagramoznak? Akarnak a médiában dolgozni? Milyen eszközön fogyasztanak digitális tartalmat? Totálisan nem reprezentatív körkérdéseket intéztünk szakirányos Corvinus hallgatókhoz tartalompiaci témákban. Pár ponton erősen meglepődtünk – mondja Kardos Gábor és Novák Péter, az alábbi írás két szerzője.

A Közgáz és a MAKSZ által szervezett Online és Digitális Marketing kurzuson immár öt éve igyekszünk mesterképzésben részt vevő, végzős diákok érdeklődését felkelteni a szakmánk iránt, egyszersmind betekintést kínálni, hogynemondjam tudásmagvakat hinteni a tartalomipar dolgos hétköznapjairól, érdekességekről, kihívásokról. IAB színekben oktatunk, a Tartalomszolgáltatók üzleti modelljei témában.

Minden évben körkérdezünk párat. Noha ezek a legkevésbé sem professzionális felmérések (a 42 jelenlévő válasz-arányait is csak hozzávetőleg rögzítettük), a szakmánkba hamarosan beköszönő fiatalok erős merítéséről lévén szó rettenetesen tanulságosnak éltük meg az idei válaszokat. Ezért közkinccsé tesszük őket, tessenek kapaszkodni.

Fogyasztottál már hírtartalmat a mai napon?

5% fogyasztott aznap valamilyen print kiadványt, ám konkrétan egyikük sem fizetett érte. 90% fogyasztott azon a napon híreket mobilon, de majdnem mindegyikük desktopon is megtette ezt: a teljes csoport ~80%-a.

Meglepetés No. 1: a végzős marketinges csoport 80%-a fogyasztott este 6 előtt hírtartalmat desktopon(!).

Milyen közösségi platformokon vagy aktív?

A Facebook hozta a szerény 100 százalékot, ezt méretben az Instagram követte 40, majd a Twitter erős 20 százalékkal.  Snapchat és Tumblr is volt 10-10 százalékkal, utóbbi valószínűleg erős felülreprezentáltságot jelent.

Használsz adblockert?

A jelenlévők 95%-a használ desktopon adblockert, mobilon (még) senki.

Meglepetés No. 2 POFON No. 1: a végzős marketinges csoport 95%-a adblockol desktopon.

Miután felmostak bennünket a padlóról, megkérdeztük, miért teszik? A vártnál is egyértelműbb és magabiztosabb kollektív válasz az volt, hogy leginkább videók előtt és közben zavarja őket a kényszerű hirdetésnézés a nagy platformokon (Youtube nevesítve). Tovább kérdeztünk, okultunk:

  • a klasszikus, azaz a nem akadályozó (kísérő) display megjelenések szerintük kifejezetten nem jelentenének okot a blokkolásra,
  • nem igazán tudatosodott bennük, hogy fojtogatják (meglopják?) a blokkolással a tartalomszolgáltatókat,
  • találkoztak már kiadói kérésekkel, hogy adott oldalon engedjék mégis a hirdetéseket, és kedvelt helyeken ehhez páran hozzá is járultak,
  • nincsenek tisztában azzal, hogy a reklámblokkoló “ipar” miből él, és hogy vajon miért tekinti a reklámblokkolással foglalkozó cégeket a médiaipar egy része a digitális reklámipar maffiózóinak.

A legnagyobb nemzetközi szereplőknek egyértelműen van pozitív, azaz segítő, és negatív, azaz ártó vagy nehezítő hatása is a digitális tartalomelőállítók működésére és üzletére. Szerinted melyik hatás dominál?

Facebook

  • Inkább segít a médiának: 70%
  • Inkább nehezít: 30%

Google

  • Inkább segít a médiának: 30%
  • Inkább nehezít: 70%
Meglepetés No. 3: a végzős marketinges csoport markánsan nagyobb arányban látja a Facebookot médiaszereplők üzletét segítő, a Google-t pedig azok életét nehezítő tényezőnek.

Szándékosan hagytunk 15 percet az utolsó témára, amit ti választhattok az alábbi kínálatból. Melyikről szeretnétek hallani?

  • Adblocking: 60%
  • Kommentelés, olvasói aktivitás, bekapcsolódás: 10%
  • Natív hirdetések: 10%
  • Állam és a tartalomipar kapcsolódásai, viszonyuk: 40%
  • Programmatic hirdetések: 5%
  • Látogatottság “management” a tartalomiparban: 0%
  • Fizetett tartalom, olvasói kontribúció: 5%
Meglepetés No. 4: a végzős marketinges csoport messze leginkább a hirdetésblokkolás témájával akart (másodszor is) foglalkozni, és érdekli őket az állam szerepe is. Mindkettő sokkal jobban, mint a natív hirdetések vagy a programmatic advertising, a felhasználói forintok, vagy a komment trollok.

Messzemenő következtetések levonására az adatfelvétel nyilván alkalmatlan, mégis értékes benyomás egy fontos fókuszcsoportról. Van dolgunk, Lost and Found munkacsoportOktatási munkacsoportProgrammatic és Natív munkacsoportok.

Remény

Az összes kérdést igyekeztünk az adott téma tálalása előtt feltenni, hogy minél kevésbé befolyásoljuk a választ, egyet mégis a dupla órás tartalomipari beszélgetés legvégére hagytunk:

Kiben merült fel [a mesterképzős, corvinusos, marketingszakos csoportban], hogy szívesen vállalna munkát a médiában?

Nyilván rossz kérdés, tudjuk, hogy nem ezért megy az ember lánya/fia marketingszakra. Csak gondoltuk hátha akad valaki, ahogy az elmúlt öt év tíz előadása után mindig fellendült 6-8 kéz a magasba.

2016 november végén nem jelentkezett senki.

Kardos Gábor, Novák Péter

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s