“A reklámblokkoló használata bizony lopás”

Ambruszter Géza, az IAB Hungary reklámblokkolással foglalkozó Lost and Found munkacsoportjának vezetője az Evolution konferencián adott az adblockingról hazai helyzetképet egy friss kutatás alapján.

A prezentációja letölthető itt: Evolution_IAB_LostandFound_AG

Emellett alább közlünk egy vele készült interjút arról, hogy mennyire eszik forrón a kását reklámblokkolás témában.

Hány százalék a magyar piacon a reklámblokkolók aránya?

Pillanatnyilag egy teljes mért hónap adatai vannak készen, ez alapján azt mondhatjuk, hogy valós felhasználók (real user – RU) tekintetében 14,09% a blokkolók aránya ami a teljes oldalletöltések 10,69%-át érinti, ha minden platform (PC, mobil, tablet) átlagát nézzük.

Ez első látásra talán jónak tűnik, hiszen magyar viszonylatban is sokkal nagyobb számokat szokás emlegetni, külföldön pedig hallani akár 50-60 százalékos blokkolási arányokról is. Ezekhez képest ez a 11% körüli arány talán kicsinek tűnik, de gondoljuk meg, egy 30 napos hónappal számolva ez azt jelenti, hogy annak a 11 százaléka, vagyis három napnyi oldalletöltés blokkolva van.

Ha elfogadjuk azt, hogy egy oldal árbevétele egyenesen arányos az általa megjelenített oldalakkal, akkor azt kapjuk, hogy bizony 3 napnyi bevételtől elesnek a tartalom előállítók, vagyis három napot ingyen dolgoznak! Vajon melyikünk szeretne havonta három napot ingyen dolgozni? Ezért mondom mindig, kicsit sokkolva evvel a mindenkori hallgatóságomat, hogy a reklámblokkoló használata bizony lopás. Olyan, mint buszon vagy vonaton jegy nélkül utazni. Engem is elvisz a jármű a célomhoz, de annak az árát ilyenkor a többi utas fizeti…

Mit mondhatunk a reklámblokkolót használók összetételéről?

Tudomásom szerint ez az első olyan mérés Magyarországra vonatkozóan, ami a blokkolók szocio-demográfiáját is nézi. Kicsit sztereotípiának tűnik az eredmény, de a fiatalok és a férfiak bizony sokkal nagyobb arányban vannak jelen a blokkolók között. Az okok között eléggé valószínűsíthetően ott van, hogy ez az a célcsoport, amely talán intenzívebben használja a net árnyékos oldalát (filmletöltés, online sorozatnézés nem fizetős oldalakon, erotikus oldalak…), ahol bizony tényleg hasznos tud lenni egy hirdetésblokkoló, mert ezeken az oldalakon nem egyszerű megtalálni az “igazi” tartalmat a sok és tolakodó, akár ártalmas reklámok özönében. Legalábbis ezt mesélik azok, akik már jártak ilyen oldalakon;) De ez egyelőre csak egy sejtés, ezt még szeretnénk egy csak a blokkolót használók körében elvégzett kutatással megerősíttetni vagy éppen cáfolni.

A prezentációdból az látható, hogy az egyes országok között van szórás. Mi állhat emögött?

Ahogyan az a magyar adatból is látszik, néha azért túlzóak a nemzetközi számok. Gyakran ugyanis az adatközlő cégnek érdeke, hogy nagyobbnak látszanak a számok, mint amilyenek valójában. Evvel együtt persze óriásiak tudnak lenni az eltérések országonként. De erre mindig valami helyi választ kell keresni.

Van amikor például az adblocker gyártó áll a háttérben, hiszen bármilyen furcsa, de az adblocker is tud hirdetéseken keresztül terjedni 🙂 Van hogy egy rosszul elsült sajtóhír söpör végig egy országon, és persze előfordul, hogy egy agresszív hirdetési formátum terjed el a piacon, amit fokozottan el akarnak kerülni a felhasználók. Egyszóval kívülről mindig nehéz megítélni, mi az adott piac legfőbb gondja.

Mindenesetre az IAB és az IAB Europe sok piaci szereplővel összefogva a Coalition for Better Ads keretében próbál választ találni rá, hogy milyen hirdetési formátumokat tart a közönség igazán idegesítőnek, és melyek lennének azok, amelyeket elfogadnának az emberek cserébe a tartalomért.

Az Apple és a többi globális óriás – különösen mobilon – a felhasználói élmény nevében szinte felbujt a reklámblokkolásra. Mennyire eszik forrón a kását mobilkörnyezetben?

Ez is nagyon országfüggő. A világméretű jelentések szerint mobilon már többen és többet használnak reklámblokkolót, mint PC-n. De a mi mérésünk szerint a magyar piacon  mobilon és tableten az 1 százalékot sem érik el. Ez amúgy picit szintén alátámasztja az árnyékos netről szóló elméletet, hiszen a szürke zónás oldalakat jobb nagyobb képernyővel felkeresni, egy teljes sorozatot azért ma még kevesen néznek végig mobilon.

Mit lehet tenni? Nemzetközileg több megoldással találkozhatunk: próbálkoznak a tartalomtulajdonosok szép szóval, technikai blokkolással, edukációval és a felhasználóknak való odapirítással is. Te melyikben hiszel?

Én személy szerint jobban hiszek a rábeszélős módszerben. A technikai módszerekhez ugyanis technika kell, afelől viszont ne legyenek kétségeink, hogy egy jónak látszó technikai módszerre mindig meglesz az ellen-technika. Jó példa erre a Facebook, kb. két nap kellett arra, hogy a reklámblokkolókat blokkoló eljárásukat kijátsszák. Ha egy Facebook nem bizonyult elég ügyesnek ezen a téren, nem hiszem, hogy mi megtalálnánk a bölcsek kövét. Ha viszont észérvekkel sikerül valakit rábírni, hogy legalább a hazai tartalmakat kikapcsolt adblockerrel fogyassza, akkor nyert ügyünk van. Természetesen nincsenek illúzióim, ez teljesen sosem fogja megoldani a problémát, azaz így nem lehet elérni, hogy 0% legyen a reklámblokkolók aránya. De mint mondtam, szerintem ez a szint a technikai megoldásokkal sem érhető el.

Van az IAB-nak, ezen belül a reklámblokkolás kérdésével foglalkozó Lost & Found munkacsoportnak valamilyen akcióterve? S ha igen, ennek melyek a pillérei?

Igen, vannak terveink, akár több hazai szakmai szervezettel együttműködve is. Ezekről még nem szeretnék beszélni, részint mert még a mérések illetve a felmérések fényében ezek változhatnak, részint pedig néhány tervezett akció hatásosabb lehet, ha váratlanul éri a piacot.

6 thoughts on ““A reklámblokkoló használata bizony lopás”

  1. G 2017. március 22. / 15:58

    “Egyszóval kívülről mindig nehéz megítélni, mi az adott piac legfőbb gondja” – Tényleg? Akkor a bekezdésben felsorolt indokok nem elég nagy gondok? De igen nyilván az adblocker bannerek győzték meg emberek millióit, hogy használják.

    Megkérdezném, hogy ha a TV-re lehetne reklámblokkolót kapni, milyen lenne a nézettsége a gyógyszer/intimbetét/hitel szentháromságnak. Aki elkapcsol amíg reklámok mennek és visszatér az adott csatornára amint végük az gyakorlatilag ellopta a filmet?

    A blokkolók elterjedésének kizárólagos felelősei maguk a reklámok. Ahogy a blokkolásnak hála elterjedtek a fizetett cikkek és a szponzorált kontent.

    A net “árnyoldala” pedig pont hogy sportot csinál az adblocker kikerüléséből, agresszív popupokkal és ügyesen elkészített bannerekkel. Tehát ha valahol kevés hasznuk van az itt.

    Az egyetlen valóban működő módszer ami hosszú távon megtartja a usert blokkoló nélkül az a tartalom. Ha érdekel valakit egy cikk és a honlap megkéri hogy oldja fel, nagy valószínűséggel meg is fogja tenni. Arról viszont elég nehéz lesz, hogy nézzen végig egy félperces öblítő reklámot mielőtt megnézhetné a videót ami valóban érdekli.

    Egy jó reklámnak eleve nem az lenne a célja, hogy egyből klikkeljen a user, hanem hogy megragadjon benne. Érdemes lenne néhány cég clicktraffic adatait kikérni, hogy látható legyen mennyire hatásos volt az évekig tartó “klikkelj ide, te vagy az 1 milliomodik” bannerek hatása.

    A user-t hibáztatni és tolvajnak titulálni elég infantilis hozzáállás szerintem. Persze a BKV is elmondja néha hogy a sok bliccelő miatt nincs pénz erre meg arra, úgyhogy örüljünk annak ami van, mert legalább a miénk még ha szar is. De ha a járműparkot normalizálnák, és esetleg a hőpapír lyukasztásnál sikerülne kicsit modernebb megoldásokat keresni akkor biztos vagyok benne, hogy többen fizetnének érte. Mert nem csak az volna a cél, hogy a nem fizetőket megváltoztassuk, hanem a már fizető felhasználókat jó volna megnyugtatni arról, hogy van értelme. Mi volt az utolsó banner amire annak ellenére ráklikkelt, hogy valóban érdekelte volna a témája? Ahol önmagában a reklám típusa/minősége elegendő volt.

    Arra pedig, hogy egy reklámokkal foglalkozó kutatás prezentációja úgy néz ki, mint egy általános iskolás nyári lovastábor beszámolója, arra nehéz mit mondani. Bár a “nem szoktam pornót nézni, és a torrentekről is csak meséltek” egy kacsintós smileyval igazából felkészíthetett volna..

    Kedvelés

  2. Dezső Attila 2017. március 22. / 17:35

    Ez az egész szándékos megtévesztés, néphülyítés, vagy csalás. A lopás fogalma: Btk. 370. § Lopás. 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Aki ezt nem tudja, annak figyelmébe ajánlom a csalás fogalmát, pont illik ide:
    Btk. 373. § Csalás
    373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

    Kedvelés

  3. Paparapuppi (@Paparapuppi) 2017. március 22. / 22:30

    “hogy bizony 3 napnyi bevételtől elesnek a tartalom előállítók, vagyis három napot ingyen dolgoznak! Vajon melyikünk szeretne havonta három napot ingyen dolgozni? Ezért mondom mindig, kicsit sokkolva evvel a mindenkori hallgatóságomat, hogy a reklámblokkoló használata bizony lopás.”

    Szeretném megkérdezni, hogy a csöves reklámjaik által felzabált mobilnetemet hogyan szeretnék megtéríteni? Az a lopás.

    A reklámajik tiltása pedig nem olyan mint amikor jegy nélkül utazok a buszon, hanem olyan, mint amikor a házibuliba nem hívom meg a hülye Petikét, de az megpróbál egy nagyobb társasággal besurranni a lakásba, aztán mielőtt levenné a cipőjét, páros lábbal rúgom ki és nem érti, pedig ő még Kevertet is vett!
    Szóval: nem tartalmat állítanak elő, hanem kéretlenül betüremkednek az életembe. A csóri román házalók erőszakossága jut eszembe ’92-ből, ahogy ezt a cikket olvasom, bocs.

    Kedvelés

  4. X 2017. március 23. / 21:21

    Ez a csávó fordítva ül a lovon. Az meg egyenesen bicskanyitogató, mikor egyenlőséget tesz a reklám blokkolása és a bliccelés között.

    Ha olyasmit gyárt, amire nem kíváncsi senki, azért nem az a hibás, akinek el akarja adni, de nem kell neki.

    Ez kb. olyan, hogy legyártok valamit, aztán házalok vele mindenhol és panaszkodok, hogy akkor most ingyen dolgoztam, mert senkinek nem kell, és mindenki tolvaj, aki nem nyit ajtót, hogy megmutassam neki, mit gyártottam.

    Az meg, hogy kb. tolvajnak titulál, mert nem vagyok kíváncsi a mindenhova beszivárgó, és idegesítőbbnél idegesítőbb reklámjaira, és teszek róla, hogy ne jusson el hozzám, szintén olyan dolog, amiért egy jogász simán beperelné pl. rágalmazásért.

    Azt kéne megérteni, hogy az embereknek már nagyon elegük van abból, hogy mindenhonnan ömlik rájuk a reklámgyártók által gyártott rengeteg szar, és nem akarnak látni reklámot egyáltalán. Vissza kéne magukat fogni, és lényegesen kevesebb helyen és alkalommal kéne az emberek életébe befurakodniuk.

    A fizetős oldalak (ahol pénzért cserébe nincs reklám) elterjedésével az emberek legalább megválogatják, hogy melyik oldalon milyen cikkekért hajlandóak fizetni, és akkor lenne kiválasztódás.

    De hogy némi konstruktív ötletet is mondjak:

    – a tartalom (amiért egy oldalra megyek) megtekintésének akadályozása akár kis időre is: NEM
    – a bannerek és reklámvideók között elvesző tartalom: NEM
    – animált bannerek, videók (pláne, ha rögtön betöltődnek): NEM
    – diszkrét statikus link, ezzel a szöveggel: “reklám – [téma megjelölése]”, amire kattintva előjön a reklám: IGEN

    Így csak az fogja látni, akit érdekel, és akit érdekel, nagyobb eséllyel lesz vevő. A többi ember zaklatása felesleges.

    Kedvelik 1 személy

  5. koszegiandris 2017. április 19. / 18:59

    Arról nincs véletlenül statisztika, hogy a blokkolóktól függetlenül be nem töltődő reklámok mekkora veszteséget okoznak? Én sohasem használtam reklámblokkolót és nem is tervezek ilyen programot telepíteni ráadásul én meg szoktam várni, hogy az oldalak teljes egészében betöltődjenek ennek ellenére szoktam olyannal találkozni, hogy az éppen adott oldalon lévő reklámok egy része így se töltődik be az oldallal együtt.

    Értem a háborgók érveit is hiszen manapság egy-egy oldalal betöltésekor nem a tartalom betöltése hanem a reklámok, a sütik és a különböző az oldalba beszúrt analizátor botok pl. doubleclick,googlesyndication,projectwonderful,rubiconproject betöltődése teszi ki az adatforgalom legnagyobb részét.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s