Mégis ki az az influencer?

1/1 projektünk keretében elsőként az influencer fogalmát, szerepét igyekeztünk tisztázni. A záróbeszélgetésnek helyt adó IAB Cafén teljesen egységes meghatározás természetesen nem, értékes gondolatok azonban annál inkább születtek.

A Farkas Dániel (StarNetwork), Joanelli Tamás (BeSocial), Sörös Péter József (Telekom), Szabó Gergő (Special Effects), Voit Péter (Post4Rent) és a közönség aktív részvételével zajló beszélgetést Szekeres Péter (Neticle) vezette.

IMG_1353

Joanelli Tamás szerint az influencer egy kisebb közösségben véleményvezér, akinek a követői hisznek, így hatással van a döntéseikre. Sajnos sok a félreértés az influencer marketing terén, túl is használják azt, ezért mostanra valamilyen negatív felhang is társul hozzá. Kiemelte: a nagy elérésű celebek, youtuberek például nem feltétlen influencerek. Példaként merült fel a műfaj félreértésével kapcsolatban a Dormeo kampánya, amely mások mellett Dukai Reginát és Debreczeni Zitát szerepeltette a termék szempontjából nem épp természetes helyzetben.

Farkas Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a szó jelentéséből eredően bárki lehet influencer, hiszen hatással lehet valaki másnak a döntésére például azzal, hogy ajánlja neki a gyereke óvodáját. Szakmailag most hype tapasztalható, de jön a konszolidáció is. Az ügynökségek példának okáért sok munkát tesznek abba, hogy az influencer aktivitások valóban jó koncepciókkal fussanak. A szakember szintén tapasztalta azt, hogy már akadnak olyanok, akik nem szeretik influencernek hívni magukat, mert nem akarnak azonosulni a celebekkel, ezért visszaemelné a közös gondolkodásba a véleményvezér és a tartalomgyártó aspektusokat.

Voit Péter úgy látja, hogy nem egydimenziósak a piac szereplői, rájuk különféle tageket (címkéket) lehet rakni. Van például olyan, aki influencer és kreátor, vagy színész és influencer. Így tehát az egyes embereket egyfajta mátrixban lehet elhelyezni, szemben a vagylagos értelmezéssel. A szakember behozta a makro/mikroinfluencer szempontot is: előbbiek inkább a mainstream média mintájára működnek, utóbbiak azonban meghatározott kontextusban értelmezhetők, szoros kapcsolatban vannak a követőikkel és hitelesek azok számára. Jó példaként Serényi Zsoltot említette.

Sörös Péter József az előzőekhez kapcsolódva azzal kezdte, hogy Kasza Tibi nem influencer és soha nem is volt az. Influencernek azt tartja, akiben megbíznak, mert valamilyen erre okot adó aktív tevékenységet végez. Ez alapján egy sportoló lehet influencer, míg egy celeb nem igazán. A celebet ugyanis leginkább azért követik, mert ismerik, és nem azért, mert elismerik. A szakember szerint az is fontos, hogy az influencer magatartásváltozást tud elérni, ez nem feltétlen vásárlási döntést jelent, lehet ez gondolkodásbeli változás is.

Szabó Gergő szerint a piac fejlődését jelzi a hazai Wikipedia-szócikk fejlődése is. Amikor legutóbb ránézett, még nem volt túl jó a tartalma, mostanra azonban sokat változott. A hitelesség szerinte is kulcsfontosságú, s hogy ez a piacon sok helyütt sérül, onnan is látszik, hogy a velük dolgozó youtuberek közül sokan nem akarnak az influencer címkével azonosulni.

IMG_1354

A gondolatok tehát sok ponton találkoztak, ilyen a valós hatás, a hitelesség, a piaci konszolidáció igénye, ugyanakkor voltak vitát hozó témák. A leginkább arról oszlottak meg a vélemények, hogy – a felmérésben is külön szereplő – véleményvezér és influencer fogalmak és szerepek között milyen kapcsolat van. Vajon szinonimák, működhetnek akár egyszerre?

Szabó Gergő szerint nem volna szabad véleményt eladni, azaz az influencerek bizonyos témákban nem mehetnek bele hirdetői együttműködésekbe. Pl. ha valaki hotelekről ír véleményeket, akkor nem szerencsés, ha egy szálloda szponzorálja valamelyik posztját. Joanelli Tamás pedig az etikátlan szponzori megállapodásra nem rávehető Travellinát hozta példának (aki egyébként több írásban is foglalkozott a bloggerek hitelességével, a szponzorációval és más határtémákkal, afféle piaci és önreflexióként – a szerk.).

A zárógondolatok között Farkas Dániel elmondta: nem mindegy, hogy kinek adunk lehetőséget. Az egész műfaj halála ugyanis, hogy egyre többen akarnak pusztán pénzkeresési céllal influencerré válni. Az Instagram emiatt mostanra „képes Szuperinfó” lett, ahol ráadásul tízből hét-nyolc reklám jelöletlen.

Joanelli Tamás azt a kérdést tette fel, hogy vajon a márkák miért érzik fontosnak, hogy az influencereknek lenyomják a torkán, hogy mindenképpen róluk beszéljenek. Léteznek ennél sokkal finomabb, hosszútávú megoldások, amikor a márka inkább csak eszközöket biztosít az influencer tevékenységéhez, erre példa a Red Bull.

Sörös Péter József a hirdetői szempontot emelte be zárásként: a nehézséget az jelenti, hogy a márkák és az influencerek egészen más időtávokban gondolkodnak. Emiatt nehezen működnek a klasszikus szponzorációs megoldások is ebben a közegben. A marketingeseket az is befolyásolja, hogy vannak könnyen megragadható mutatók, sok esetben azonban nagyon nehéz egyértelmű megtérülést felrajzolni – márpedig ez elvárás feléjük.

Köszönjük az aktív közönségnek, hogy részt vettek egy igazán jó szakmázásban! Hamarosan folytatódik 1/1 projektünk egy újabb fogalommal.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s