Apokalipszis? Most?

2015 ijesztő évként vonul be a digitális média történelemkönyvébe. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a nagyság átka és hasonlók, az egyre dominánsabb online hirdetési iparág egén a dot-com lufi 2001-es kidurranása óta összesen nem gyűlt össze ennyi fenyegető viharfelhő.

Miközben drasztikus módon rendeződik át a médiafogyasztás az online csatornák, elsősorban a mobileszközök irányába, egyre több hozzáértő vizionálja – joggal – a jelenleg uralkodó és az iparág elsődleges pénzügyi motorját jelentő hirdetési modell apokalipszisát.

engine broken

image credit: Matt Herring

olvasásának folytatása

Reklámok

Hirdetési csalás kezdőknek – Ad Fraud három könnyű lépésben

A marketingszakma számára egyre világosabb, hogy az online hirdetési csalások és a nem valós felhasználók által generált forgalom (non-human traffic: NHT) kérdése már megkerülhetetlen. Egy több népszerű videóplatform, köztük a YouTube ellen szakmai céllal végrehajtott támadás igazolta, hogy a célpontok nem voltak megfelelően bebiztosítva hirdetési csalások ellen.

“A kutatók 150 alkalommal indítottak két YouTube-videóra robotlátogatásokat. A YouTube látogatásszámlálója ezeket 25%-ban valós látogatásokként azonosította. Az Adwords, a Google hirdetési rendszere viszont 91 alkalommal számlázott a kutatóknak a megtekintések után.

Azaz a Google saját hirdetési motorja kifizettetett még olyan robotlátogatásokat is, amiket a YouTube képes volt felismerni.

FT.com: Google charges for YouTube ads even when viewed by robots

Szakmabeliek (itt olvasható a WPP posztja az üggyel kapcsolatban) és laikusok kedélyét egyaránt jócskán borzolták a teszt eredményei, és nem kevesen tették fel a kérdést világszerte, hogy miképpen is történnek a csalások a gyakorlatban. Lássunk hát három gyakorlati és szemléletes példát!

Screen Shot 2015-10-11 at 13.43.02 olvasásának folytatása